Kezdõoldal - Poèetna stranaLegújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - ArhivaLinkek - LinkoviVendégkönyv - Knjiga utisakaE-mail

2017. december

Címoldal
Karácsonyra várva
A Műszaki Iskola jótékonysági bálja
Őrizd a lángot!
Szabad-e bejönni ide betlehemmel?
Örvendjünk együtt!
Karácsonyi készülődés és közös fenyőfadíszítés
Megvásárolhatják a hangosító berendezést
Aranykezek Moholon
Új szakok ösztöndíjjal
„Hiánycikk” az ács és a kőműves
Tölgy pellettel is fűtenek
A felhőbe kerülnek a házi olvasmányok
A könyvtár napját ünnepelve
Mit jelent számodra a karácsony?
Cukorka és virgács
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
Napsugaras ősz
Mikulás-várás Moholon
A munka, a vállalkozás és a pénz világa
Új előadásra készül az Adai Színtársulat
Ne csak nézzünk, hanem lássunk is!
Két elbeszélés az isteni Újszülöttről, Krisztusról
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
Tudta-e?
A vándorpatkány
Védjük a természeti kincseinket!
Önkormányzati hírek
Sakk
Félezer játékos a 14. Mikulás-kupán
Impresszum

Nyelvi figyelő
A szóalakvegyülés jelensége

    A szóalakvegyülés vagy szóösszerántás a szóalkotásnak olyan fajtája, amikor két rokon értelmű szó egyszerre, egyforma erővel jut a beszélő tudatába, és kimondásukkor a két szónak a hangalakja összevegyül. Ez a jelenség a szóalak-felidéző mechanizmus pillanatnyi zavarával magyarázható lélektanilag. Az így jelentkező szavak gyakran csupán alkalmiak, egyediek, nem állandósulnak a szókészletben. Például: dokumány (egy kevésbé művelt ember beszédében keletkezett az idegen dokumentum és a magyar okmány szó alakjainak vegyülése folytán), literadalom (Petőfi alkotta Levél Tárkányi Bélához című versében az irodalom és a literatura szóból; segítségükkel egy másik szót is farag: irodatura), izog (József Attila egyik versében fordul elő az izeg és a mozog vegyítésének származékaként), homoralista (morális témákkal foglalkozó humorista), lábusz (a láb és az autóbusz főnév származéka) stb.
    A szóalakvegyüléssel keletkezett alakulatoknak egy része állandósul, elterjed és megszilárdul a szóhasználatban. Így jött létre annak idején az alant határozószó (az alatt és a lent elemeinek a felhasználásával), a csupasz melléknév (a csupa és a kopasz vegyüléséből; eredetileg nyelvjárási szó volt, a nyelvújítás korában fogadta be a köznyelv), a népnyelvi ocsmonda (ebben az ocsmány és a ronda melléknév ismerhető fel), a himbál ige (alapigéik a hintál és a lóbál), buta (a 'tompa' jelentésű buga és a 'balkezes' értelmű suta szó vegyüléke), a pocsolya (a pocséta és a mocsolya származéka; ez az utóbbi szláv eredetű szó, és tócsára vonatkozik) stb.
    A töménytelen melléknév is szóalakvegyülés eredményeként jött létre, 'rengeteg sok' jelentésben használatos. A szóban teljes egészében megtalálható tömény szó régen nem is 'tömör' értelemben élt, hanem 'rengeteg, sok' volt a jelentése. Az ótörök nyelvben, ahonnan a tömény származik, azt jelenti 'tízezer'. A számtalan szó volt a másik szülője a töménytelen melléknévnek, habár ez első pillantásra nem látszik nyilvánvalónak. Miután XVII. században a kontamináció, vagyis a szóalakvegyülés lejátszódott, szavunk töméntalannak hangzott. Idővel azonban a hangrendi kiegyenlítődés létrehozta a szó mai alakját, a töménytelent.
    A szóalakvegyülés újabb keletű termékei közé tartozik a csokréta főnév (nem nehéz felismerni benne a csokor és a bokréta elemeit), a rémísztő melléknév (a rémítő és az ijesztő szó vegyüléke), a zargat ige (összetevői a zavar és a kerget), az ordibál (az ordít és a kiabál elemeiből tevődik össze) a motel (ennek az út menti szálláshelynek a nevét a motor és a hotel szó elemeiből alakították ki), a csalagút (a csatorna és az alagút főnév elemeiből jött létre, az elsőből a csa elem került bele, a másodikból pedig a lagút, arra utalva, hogy olyan alagútról van szó, amely csatorna alatt vezet) stb. Egyébként annak a tenger alatti létesítménynek a neve csalagút, amely Nagy-Britanniát köti össze az európai kontinenssel. A La Manche alatt húzódó alagút megépítése sok pénzbe került, de nyilván megérte, mert általa szárazon is el lehet jutni Franciaországból Angliába. Egy kissé mulatságos ugyan a hangzása, mert az embernek a csal igét juttatja eszébe, noha semmi köze hozzá. Létrejöttére hatással volt az angol eredeti (Chunnel), amely a Channel és a Tunnel szó vegyüléke. Az már más kérdés, hogy mennyire szükséges önálló szóval megkülönböztetni a csatorna alatt épített alagutat a hegy alattitól.
    A citrancs a grape fruit magyarításaként született a citrom és a narancs főnév elemeiből (ennek ellenére újabban a nehézkes hangzású grépfrút is zöld fényt kapott). A grape fruit szó szerint szőlőgyümölcs lenne magyarul, pedig semmi köze a szőlőhöz. Onnan kapta nevét, hogy a londoni világkiállításon (1850-ben) fürtökbe fűzve mutatták be.

Dr. Molnár Csikós László

decembar 2017.

Naslovna strana
Dobrotvorni bal Tehničke škole
Dve priče o božanskom Mladencu Hristu
Vesti iz lokalne samouprave
Šah
Impresum


Design by VA