Kezdõoldal - Poèetna stranaLegújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - ArhivaLinkek - LinkoviVendégkönyv - Knjiga utisakaE-mail

2017. november

Címoldal
Talán
Megemlékezés és koszorúzás Moholon
Ági Csiga, akire büszkék vagyunk
Mély nyomot hagytak a lelkünkben
Aszfaltozás és útszélesítés
Újabb száztíz kérelemátadó
Beiskolázási csomag, interaktív tábla, könyvcsomag
Vízellátás a településeken
Falfestmények az óvodásoknak
Töknap tökvicsorikkal
Tanulni sosem késő!
Nagykanizsai diákok Adán
Egy nap Budapesten
Gloria Victis
Irodalmi estek a Boxban
Közös sétával a mellrák ellen
A diabétesz világnapja
Jó ételt, jó áron!
A hímzett papucstól a gyógypapucsig
Önkormányzati hírek
Hasznos tikkasztó élmények
Zöldséges érdekképviselet
A pusztító filoxéra
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
A nyelv hagyatékáról
A Sajó-verseny eredményei
Sakk
Dinamikus jóga órák Adán
Tökéletes tökételes nap a Tájházban
Impresszum

MEZŐGAZDASÁGI ROVAT
A pusztító filoxéra
(Phylloxera vastatrix)

    A filoxéra a világ szinte minden országában jelen van, ahol szőlőt termesztenek. Az Észak-Amerikából származó tetű Phylloxera vastatrix néven ismert. A Phylloxera – szőlőtetű – a faj neve, míg a vastatrix – romboló – elnevezést a francia szőlőskertek elpusztulása után kapta. A szőlőtetűt a mai napig nem sikerült kiirtani, és igen veszélyes rovarkártevőnek számít. Gondos kezeléssel és az évszázadok alatt összegyűjtött ismeretek birtokában azonban korlátozható az általa okozott kár.
    Európában az 1860-as években jelent meg, először Korzikán, majd Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Németországban és Ausztriában. A mi vidékünkön 1873–74-ben jegyezték a megjelenését Pancsova környékén, majd a Szerémség, illetve Bánság és Bácska irányába is továbbterjedt .
    A fertőzés lokalizálására hozott szigorú intézkedések sajnos nem hoztak eredményt, így az okozott pusztítás óriási volt. 1897-ben került nyilvánosságra, hogy Európa-szerte az „új” kártevő a szőlőültetvények 40–60 százalékát tönkretette.
    A védekezés legjobb módszerének a nemzetközi tapasztalatok alapján a szénkénegezést tartották. (A szénkéneg olyan vegyület, amely finom por formájában a gyökérzet közelébe juttatva elpusztítja a kártékony rovarokat.) Ígéretes módszer volt továbbá az új, még fertőzésmentes területek beültetése, és az ellenállóbb, direkt termő szőlőfajták alkalmazása. A védekezést a modern szőlészeti szaporító eljárások elterjedésre (vad alanyra való oltás), a fertőzésmentes „anyatelepek” létrehozása és a megfelelő tápanyag-utánpótlás is nagyban elősegítette.
    Érdekes megfigyelésre jutottak a szőlősgazdák: a 75 százaléknál nagyobb kvarctartalmú homoktalajok állékonysága megakadályozza a filoxéra lárvájának és a rovarnak a mozgását, mivel a járatai beomlanak, a kötött talajok azonban kedveznek a kártevők mozgásának, és így kitűnő életteret biztosítanak számukra.

Csúzdi István

novembar 2017.

Naslovna strana
Sećanje i polaganje venaca u Molu
Zaveštanje jezika
Virtuelni Šekspir
Vesti iz lokalne samouprave
Šah
Savršen dan sa bundevama u Etno kući
Impresum


Design by VA