Kezdõoldal - Poèetna stranaLegújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - ArhivaLinkek - LinkoviVendégkönyv - Knjiga utisakaE-mail

2017. november

Címoldal
Talán
Megemlékezés és koszorúzás Moholon
Ági Csiga, akire büszkék vagyunk
Mély nyomot hagytak a lelkünkben
Aszfaltozás és útszélesítés
Újabb száztíz kérelemátadó
Beiskolázási csomag, interaktív tábla, könyvcsomag
Vízellátás a településeken
Falfestmények az óvodásoknak
Töknap tökvicsorikkal
Tanulni sosem késő!
Nagykanizsai diákok Adán
Egy nap Budapesten
Gloria Victis
Irodalmi estek a Boxban
Közös sétával a mellrák ellen
A diabétesz világnapja
Jó ételt, jó áron!
A hímzett papucstól a gyógypapucsig
Önkormányzati hírek
Hasznos tikkasztó élmények
Zöldséges érdekképviselet
A pusztító filoxéra
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
A nyelv hagyatékáról
A Sajó-verseny eredményei
Sakk
Dinamikus jóga órák Adán
Tökéletes tökételes nap a Tájházban
Impresszum

Hasznos tikkasztó élmények

Az idei hosszú, forró nyáron felötlött bennem a kiváló minőségű és meglehetősen bőségesen termő gyümölcs- és zöldségféléknek ínségesebb időkre való energiatakarékos spájzolása. A tartósítási eljárásokat körbejárva, a legésszerűbbnek a már régóta ismert szárítási technika, az aszalás alkalmazása tűnt számomra. Miután áttekintettem az aszalási módszereket – pl. napenergiával működő kollektoros-, elektromos energiát felhasználó olcsó-drága gépi- avagy a padlástérben beépített alagutas szárítást –, a legolcsóbb változatnál, Napunk hőjének közvetlen és közvetett kiaknázásánál maradtam.

    Az egykori gyermekágy oldalrácsára üvegszálas szúnyoghálót feszítettem ki, erre helyeztem el a felszeletelt alma-, körtedarabokat, illetve a kimagozott, felezett kajszikat. Első nekifutásra bebizonyosodott, hogy a padlástérben, amely önmagában is igen tágas és szellős, a legjobb eredményeket a cserepekhez közel , a kakasülőn túli régiókban értem el. Itt a gyümölcsdarabok 2–3 nap alatt bőrszerűen megszáradtak. Sárgabarack esetén a lentebbi, kissé hűvösebb tartomány már megfelelő körülményeket biztosított a penész megjelenéséhez. A gombás fertőzés elkerüléséhez fontos azt is megjegyezni, hogy a szárítási procedúrát a reggeli órákban ajánlatos megkezdeni, és – ha lehetséges – a barackokat inkább negyedeljük. Mindhárom gyümölcs esetén, „biztos, ami biztos” alapon egy napot még rászántam arra, hogy a tűző napon fekete tepsiben utólagos aszalás történjen, ennek eredményeként az aszalványok kopogósra száradtak. A gyümölcsök tároláshoz biztonságosabbnak tartottam ezt a szikkadt állapotot, mint a kevésbé szárítottat, hiszen vízben való áztatással a kemény aszalványok rághatóvá válnak. A felsorolt gyümölcsök közül különösen finom portékának minősült a korai érésű, nyári körték darabosabb szárítmánya, a nagyobb méretű termék ugyanis a jelentős cukortartalommal gazdagabban őrzi meg az eredeti ízanyagokat.


A szeletelt nyári ízforrás

    A nyári aszalási kísérleteim legizgalmasabb részét a paradicsom szárítása jelentette. A nagy nedvességtartalmú paradicsomszeletek aszalását csak a tűző napsütésben érdemes kivitelezni. Fontos szerepet kapott a szeletelés módja, több nekifutás után ugyanis bebizonyosodott, hogy a hosszúkás cikkekre vagdaltak jóval hosszabb ideig száradtak ki, mint a kb. 1 cm vastagságú, kör alakú szeletek. Bár több receptben ajánlatosnak tartják a szeletek sózását és a paradicsom felszabdalása előtti mageltávolítást, én a kör alakú kopogós paradicsom aszalványomban a természetes összhangot igyekeztem konzerválni. Ezek közül a mellékelt képen láthatunk néhány példányt. Mivel a paradicsom a szárítási eljárásban súlyának 9/10 részét (a vizet) elveszíti, ízvilága már egy szeletke elfogyasztása után is rendkívül töményen jelenik meg. A kész száraz paradicsomszeleteket a továbbiakban 1%-os almaecetben forraltam 5 percig, majd az ecetes oldat feleslegét lecsepegtetve, különböző fűszerek (kakukkfű, borsikafű, babérlevél stb.) társaságában étolaj–olívaolaj elegyében légmentesen a hűtőszekrényben tároltam őket. A „visszasavanyításra” két okból van szükség – az egyik az, hogy a száraz paradicsomdarabokat az olaj nem „járja át”, a másik meg az, hogy a légmentes, de savas kémhatású közegben a botulizmus elkerülhető. A lépfene egyik fő forrása a nyers fokhagyma lehetne, ezt a készítményből kihagytam, a fűszereket is csak száraz állapotban használtam.
    A sikeres aszaláshoz fontos ismerni az időjárás-előrejelzést, hiszen ehhez feltétlenül szükséges 3–4 napsütéses nap. Fontos továbbá azt is megjegyezni , hogy a szabad ég alatt száradó gyümölcs- és zöldségféléket éjszakára helyezzük (a harmat lehetősége miatt!) fedett, melegebb, szárazabb helyre.
    Remélem sikerült néhány Olvasó érdeklődését felkeltenem ez iránt az ősrégi tartósítási, raktározási praktika iránt! Egy kis odafigyeléssel, alázattal bebiztosíthatjuk önmagunk és családunk számára a biológiai szemszögből kevésbé degradálódott téli vitaminforrást, hiszen az aszalási folyamatban a szervezetünk számára értékes anyagok nem távoznak. Sőt, a körte és az alma elszíneződését (barnulását) megakadályozó aszkorbinsavas (C-vitamin, nem pedig kálium- vagy nátrium-biszulfit, Vinobran!) – aszalás előtti – áztatásával még növeljük is a vitamintartalmat.

Miklós Ferenc

novembar 2017.

Naslovna strana
Sećanje i polaganje venaca u Molu
Zaveštanje jezika
Virtuelni Šekspir
Vesti iz lokalne samouprave
Šah
Savršen dan sa bundevama u Etno kući
Impresum


Design by VA