Kezdõoldal - Poèetna stranaLegújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - ArhivaLinkek - LinkoviVendégkönyv - Knjiga utisakaE-mail

2017. szeptember

Címoldal
Tanévkezdés
A községi képviselő-testület díszülése
Aratóünnepség, főzőverseny és községi kitüntetések
Száz-egynéhány elsős diák Adán és Moholon
Falunapot ünnepeltek Moholon
Az államalapító szent királyt ünnepelték
Népzenei és vásári forgatag a sétányon
Zarándoklat Moholról Doroszlóra
Hogy mi van a Majomplacc alatt?!
Bevált az olvasás népszerűsítése
Boldogságkönyv és Üvegtigris
Vajdasági gyermekek Zánkán
Százhuszonnyolc elsőst köszöntöttek
Nagy élmény volt...
Hosszú forró nyár
A Tarcal-helységig lovagoltak
Megszentelték az új kenyeret
Szoros és izgalmas ügetőfutamok
Ismét Farkas Tamás nyert
Focival a nemzeti összefogásért
Imádom a munkámat!
Szeretem a méhészkedést
Önkormányzati hírek
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
Részlet Jézusnak, Sirák fiának könyvéből
Egy másik élő dinótanú
Madárbarát park Moholon
A szőlő vízigénye
Sakk
Vizsgabál
Impresszum

Egy másik élő dinótanú

A Körképnek egy korábbi számából ismereteket szerezhettünk az élő kövület, a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) gyógyászati jelentőségéről, növénytani különlegességeiről. A csodálatos fafaj távol-keleti tisztelete, gyógyászati jelentősége messzi időkre tekint vissza, a vele kapcsolatos fitoterápiás kutatások, gyógyszerfejlesztések java része a XX. század végéig megtörtént.

    Manapság egy másik kréta-korabeli növényritkaság került tudományos górcső alá, ez a szecsuáni ősfenyő, kínai nevén: vízi fenyő, a Metasequoia glyptostroboides. A ginkgohoz hasonlóan az keltette fel a szakemberek érdeklődését, hogy a növény egyetlen részén sem tapasztaltak baktérium–gomba eredetű betegséget, illetve szívó–rágó rovarkártételt. Ezek után jogos a kérdés: Miért nem előbb vagy a páfrányfenyővel egy időben kezdődtek el a fitokémiai kutatások? A válasz igen egyszerű: A földtörténeti forgatagban kihaltnak vélt ősfenyő első élő példányait csak 1941-ben, Kínában látta meg egy botanikai ismeretekkel rendelkező szakember.


A kertemben található példány Teleki-virág koszorúval

    A rendkívül érdekes fenyőgénusz az északi féltekén kövületek alakjában már korábban ismert volt. A Spitzbergáktól Szibérián át egész Észak-Amerikáig számtalan (nem) fosszilis lelőhelyet jegyeztek fel. A gyakorisági mutató alapján e növényfaj kb. 100 millió évvel ezelőtt igen elterjedt volt, a változatos életkörülményekhez igen jól alkalmazkodott. Ez utóbbit tulajdonságát alátámasztandó, megfigyelések alapján a -30 – +40°C hőmérsékleti tartományban különösebb károsodást nélkül boldogul. Ez az észrevétel elsősorban amiatt meglepő, mert a szecsuáni ősfenyő (ma már a világ 50 országában megtalálható) eredeti élőhelye igen enyhe (-6 – +30°C) éghajlatú. Vízigénye viszont az átlagosnál nagyobb, kb. 1100–1500 mm/év.
    A szegedi füvészkert egykori tanszékvezető botanikusa, Greguss Pál azon szerencsés kutatók közé tartozott, akinek Cheng professzor az 1947-ben megejtett expedíció során összegyűjtött ősfenyőmagvakból, illetve xylotomiai (faanatómia) vizsgálatokra famintát juttatott el. Az elvetett magvakból 10 db magonc látott napvilágot, ebből öt még ma is a füvészkert büszkesége. A vegetatív szaporítási módokat tanulmányozva kiderült, a fenyő könnyen szaporítható fás dugványokkal. Ennek a felismerésnek volt köszönhető, hogy e növény szélesebben elterjedhetett és már kellő mennyiségű alapanyag válhatott a kutatók számára hozzáférhetővé, így megkezdődhettek a relikviának számító faj természetes vegyületeinek vizsgálatai.
    A Phytochemistry Reviews tavalyi cikkében (2016, 15, 161–195.) arról olvashatunk, hogy a modern, kevés anyagmennyiséget igénylő kémiai analitikai módszerek köszönhetően sikerült a mai növényekben előforduló alapvegyületeket összehasonlítani a kb. 55 millió évvel ezelőtti növény kövületi mintáival. Ezen vizsgálatokból kiderült, hogy a faj kémiai szempontból semmit sem változott. Az eddigi szerkezeti igazolások alapján kijelenthető, hogy 26 vegyület kizárólag a Metasequoia glyptostroboidesben fordul elő. A különböző növényi részekből szerves oldószerekkel kivont vegyületek közül számos hatástani szempontból figyelemre méltó származékot izoláltak. Ezek közül a daganatellenes hatású dihidrohinoki-flavont szabadalmi oltalom alá helyezték. További tanulmányok alapján megállapították, hogy a növényből nyert extraktumok, illóolajok teljes biztonsággal alkalmazhatók élelmiszer-ipari tartósításra is – az élelmiszerek romlását elidéző baktériumok teljes spektrumára erős baktericid tulajdonságúak. További vegyületei közül a sugiol és a taxodon nagyobb Gramm-pozitív baktériumellenes hatással bírt, mint a sztreptomicin. A levelekből kivont metanolos oldata a növényeket károsító gombféleségek elleni védelemben lehet hatásos. Ugyanez az extraktum jelentősen csökkenti az arachidonsav metabolizmusa során keletkező gyulladásos folyamatokért felelős vegyületeinek mennyiségét. A és B vírusellenes sajátosságaival tűnt ki egy dimer flavonoidja. A fentiek azonban csak részeredményei a kezdeti vizsgálatoknak …


Az ősfenyő kecses levelei

    Ha valakinek az érdeklődését felkeltette a növény, és szeretne vele „randevúzni”, nem kell nagy távolságot megtennie, mivel Ada község területén négy példány is található belőle. Kettő Adán a „Medencék” bejáratánál balra, ezek 2003/2004 tájékán kerültek oda. Sajnos azóta nem nőttek nagyra (ebben az életkorban már 10-12 m magasak), ennek oka nagyon egyszerű: az ínséges meleg nyári napokon hetente többször bőséges öntözést kívánnak. A mai napig azonban nem találtak a fürdő területén olyan dolgozót, aki e nemes feladatot ellátná. A maradék két példány, amelyek későbbi ültetésűek, Moholon találhatók, fejlődésük kielégítő, öntözésükről jómagam gondoskodom. Az első példány elültetése után kiderült (időközben mások is tapasztalták), hogy fa kérge igazi „nyúlcsemege”. Valószínűleg az ősfenyő olyan vegyületeket tartalmaz, melyek a nyúlra lenyűgöző hatásúak. Hogy ez mennyire így lehet, az bizonyítja, hogy a következő évben a kettős kerítéssel védett növény kérgét a nyúl újfent megrágta. Ehhez a kibontakozáshoz, kitartó munkával, a kerítés alatt surranópályát készített magának. A nyulak már biztosan tudnak valamit…, pedig nem kérdezték meg sem az orvosukat, sem a gyógyszerészüket.

Miklós Ferenc

septembar 2017.

Naslovna strana
Svečana sednica skupštine opštine
Odlomak iz knjige Isusa, sina Sirahova
Vesti iz lokalne samouprave
Šah
Završni bal
Impresum


Design by VA