Kezdõoldal - Poèetna stranaLegújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - ArhivaLinkek - LinkoviVendégkönyv - Knjiga utisakaE-mail

2017. június

Címoldal
Nyári szünet
Ballagás az adai Műszaki Iskolában
Belőtték magukat a világ élvonalába
A jövő energiái
Sikeres lakossági fórum, vagy…?
A közösség szolgálatában
A véradók ünnepe
Élj igazán!
Nyugdíjas sporttalálkozó Adán
Vannak már szárnyaitok, hát repüljetek!
Munkabörze a Műszaki Iskolában
A külhoniak között az első
Ballag már a vén diák
Hobbiból gyűjteni, a gyűjteményből tanulni
Újabb adai táncos sikerek
Néma tavasz – a világ nélkülünk
A fehér fagyöngy (Viscum album)
Ásó, kapa, gereblye minden apuka kezébe!
Környezetvédelem játékosan
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
Önkormányzati hírek
Tudta-e?
Ballagóink
Sakk
Országos bajnok az adai utánpótláscsapat
Kézilabdaünnep az adai sportcsarnokban
Impresszum

Néma tavasz – a világ nélkülünk

    „A gyomirtó vegyszer nagyszerű, új játék. Hatása csodálatos, és a vad természetfölötti hatalom mámorító érzése tölti el azt, aki birtokolja. Ami pedig a hosszú távú és jóval kevésbé szembeszökő következményeket illeti: a jóslatokat és intelmeket igen könnyen félre lehet söpörni azzal, hogy csak a pesszimisták alaptalan nyavalygása az egész. A mezőgazdasági mérnökök vígan beszélnek vegyi szántásról egy majdani szép új világban, ahol sietünk majd az ekékből permetező felszerelést kovácsolni. Ezer és ezer település városatyái hallgatnak a vegyszer-kereskedőkre és a mohó üzletkötőkre, akik azt ígérik, hogy egy bizonyos összegért megszabadítják a bozóttól az út menti területeket. A jelszó: olcsóbb, mint kivágni. A könyvelésben így talán mutatós rubrikák támadnak, ám ha valódi költségeket bevezetnék a tartozik rovatban – nem csupán dollárokban kifejezhető hatalmas veszteségeket, ezekről rövidesen szó lesz –, a vegyszerek széleskörű alkalmazását nem egyszerűen csak drágábbnak találnánk, hanem a táj épségére és minden, ezzel kapcsolatos érdekünkre nézve is végtelenül károsnak.”


A változatos növénytársulások megszületése időigényes folyamat, a már meglévőeket pillanatok alatt elpusztíthatjuk néhány fűnyírással, egyszeri totális gyomirtó használatával

    A fenti „bevezető jövőkép” Rachel Carson az 1962-ben kiadott Néma tavasz című könyvében bukkan fel. Ez az első, a növényvédő szerek környezeti ártalmaival foglalkozó alapmű nyilvánvalóvá tette, hogy testünk felülete nem áthatolhatatlan védfal, az emberi szervezet nem bevehetetlen erőd. Bolygónk kémiai elszennyezése hatással van ránk fogantatásunk pillanatától kezdve egészen halálunkig. Növények, állatok és emberek között sokkal szorosabb a rokonság, mint amekkorák látszólagos különbségeik. „Ésszerűnek tűnik azt gondolni – írta –, hogy minél jobban odafigyelünk a minket körülvevő Világmindenség csodáira és valóságára, annál kisebb lesz annak veszélye, hogy megsemmisítjük önmagunkat. Az ámulat és az alázat egészséges és üdvös érzések, és nem tűrik meg a maguk mellett a rombolási vágyat.”
    A könyv megjelenése óta meglehetősen sok idő telt el, ezalatt a felhalmozódott, rovarölő hatású DDT-t a madarak és halak májában a legtávolabbi szigeteken is, és a Föld minden táján a szoptató anyák tejében is megtalálták. Annak ellenére, hogy évtizedek óta egyre erősödik az emberek környezettudatossága, és egyre hevesebbek az esetenkénti tiltakozások, noha Rachel Carson apokaliptikus kiáltása felhívta a világ figyelmét a mérgező vegyszerek veszélyeire, a növényvédő szerek korlátozására irányuló törekvések máig eredménytelenek. A globális elszennyeződés a modern életforma egyik legsúlyosabb problémája maradt. Manapság a világméretű szennyezők terítettségi versenyében, a változatosság kedvéért már egy gyógyszervegyület – a metformin is dobogós helyezést ért el. A modern, érzékeny műszeres analitikai módszereknek köszönhetően, a szokatlanul stabilis (a szervezetből változatlan formában távozó szerves kémiai termék) szintén kimutatható az ivóvizekben, a tenger- és folyóvizekben, az emberi vizeletben (a gyógyszer használata nélkül), mindennapi táplálékunkban. Bár a II. típusú cukorbetegség kezelésére előírt gyógyszerről a legújabb időkben az a hír járja, hogy az emberi szervezetre vonatkozóan öregedést gátló, mellékhatást nem mutató sajátságokkal bír, hosszabb idejű használatára vonatkozóan azonban nem történtek vizsgálatok. A metforminnek a vízi ökoszisztémára gyakorolt hatásai közül azonban figyelmet érdemel a vízibolhákra (Daphnia magna) vonatkozó akut toxicitása, vagy a halaknál jelentkező endokrin rendellenességek megállapítása.
    A további vegyszerek közül – az ökoszisztémában való előfordulási gyakoriságát illetően – dobogóra állhat az össznépi fűnyírási hóborttal párhuzamosan kifejlődött vegyszeres gyomirtás „biztonságos, megbízható és modern”, a genetikailag módosított növények gyommentesítésére újfent alkalmazott hatóanyaga: a glifozát [N-(foszfonometil)glicin], ennek bomlásterméke az AMPA (aminometil-foszforsav) ill. a hatóanyag eredményes felszívódását elősegítő, felületaktív sajátságú POEA (polioxi-etilén-amin). Ez utóbbiról, a toxikológiai eredmények birtokában, kiderült, hogy az „inert, közömbös” adalékanyag jóval ártalmasabb környezetünkre, mint az alapvegyület. A temetőkben kis seprővel, az árokpartokra háti permetezővel vagy éppen mezőgazdasági repülőgépek segítségével nagyobb termőföldre kijuttatott „folyékony kapájáról” egyre több és részletes, nem hízelgő tanulmány jelenik meg. A kissé nehezen hozzáférhető, kevésbé publikus forrásokból összegezve a „szer mellékhatásait” olyan érzése támadhat az érdeklődőnek, mintha ökológiai kézigránát keveredett volna a felnőtt ember játékszerei közé. Mellőzve a glifozáttal kapcsolatos egyre gyarapodó toxikológiai, környezethatástani publikációk tudományos forrásbéli felsorolását, elemzését, mindössze a Greenpeace által kiadott összegfoglaló alapján ill. Stephanie Seneff szemléletes prezentációjából szeretnék (http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/informes/up_files/
1311779767.pdf
és http://www.uniteforsight.org/conference/ppt-2014/sseneff.pdf) néhány pontra kitérni. Ezek bőven elegendőek az „ökokézigránát” élességét alátámasztani.


Egy rendteremtő első, idei kibontakozása

    – Azokon a mezőgazdasági területeken, amelyen génmódosított rizst, szóját és gyapotot termelnek (bő glifozát-ellátásban részesülnek) megsokszorozódott a születési rendellenességek száma.
    – A glifozát (a peszticidek java része) valószínűleg belső elválasztású mirigy roncsoló hatású. Károsíthatja a létfontosságú hormonok termelését (progeszteron, ösztrogén). Már a Néma tavasz-ban is utalás történik arra vonatkozóan, hogy az akkor használatos növényvédő szerek az emberi szervezetben jelentős termékenységcsökkenést eredményeznek (pl. a férfi ivarsejtek számának, mozgékonyságának drasztikus csökkenése).
    – Összefüggést állapítottak meg glifozát mennyiségi növekedése, illetve a non-Hodgkin limfóma, a Parkinson-kór, az autizmus és a demencia gyakorisága között.
    – A talajegészségügyi-szempontból létfontosságú földigiliszták száma jelentősen lecsökken e gyomirtóval kezelt területeken.
    – Az alapvegyület komplexképző, kelátképző sajátságának köszönhetően a növények számára létfontosságú nyomelemek mennyisége jelentősen lecsökken, hiánytünetek (mangán, magnézium) – felerősödő növényi megbetegedések jelenek meg. A kelátképző tulajdonságnak köszönhető, hogy a szervezetünkben lévő glifozát megköti az esszenciális mikroelemeket, és ezzel együtt számos enzim működését gátolja.
    – Kétéltűeken teratogén, rágcsálókon rákkeltő hatást tapasztaltak.
    – A talajban található hasznos mikroorganizmusokat (ne felejtsük el, a talaj nem közömbös közeg, hanem összetett életközösségű tápanyaglelőhely) és a beleinkben honos létfontosságú baktériumok (bélgyulladások!) számát jelentősen lecsökkenti.
    – A legnagyobb mértékben glifozát-szennyezett termények, termékek a következők: szója (0,45–17 mg/kg), gabonák (0,1–20 mg/kg), gyapot (0,46–28 mg/kg, vatta, egészségügyi betétek!), szálastakarmányok (225 mg/kg, tej-tejipar!) stb.
    – A glifozát felhasznált mennyiségével párhuzamosan nő a hasi (zsigeri) elhízás gyakorisága.
    A kedvezőtlen hatások listája tovább bővíthető és bővülni is fog. Sajnos, a környezeti ártalmakat vizsgáló állami intézmények, intézetek anyagi lehetőségei korlátozottak, így az egy-egy növényvédő szerre vonatkozó „mellékhatás-jelentések” forgalomba kerülésüket követően vontatottan, nagy sokára jelennek meg. Az új peszticidek vagy gyógyszerek kifejlesztése, piacra kerülése rengeteg pénzbe és időbe kerül, a költségek hosszú idő után térülnek meg, így a terméket célszerű a szabadalmi oltalom időtartamának végéig forgalmazni. Érdekes módon, az új készítmények, szerek bevizsgálásában, melléhatásainak tanulmányozásában maguk a fejlesztők is „beszállnak” az állami, hivatalos (pénzhiány!) minősítőkön kívül …
    A természet azonban nem tétlenkedik, az emberi kihívásokra rövid időn belül választ ad: egyre több gyomnövény, kártevő válik rezisztensé modern növényvédő szereinkkel szemben. A már génmódosított haszonnövények növényvédelme mind mennyiségi, mind minőségi változásokkal jár, ebből kifolyólag egyre növekvő mértékben terheljük meg környezetünket, jómagunkat. Ebben a „játékban” csak egy vesztes van. Amikor az utolsó, a már nem küldetéstudattól szenvedő képviselő „leteszi a kanalat” valóban elérkezik a Föld napja. A közelgő végjátékhoz nyújt kapaszkodót a fenti cím második része: A Világ nélkülünk, amely szintén egy könyvcím, szerzője Alan Weisman.

Miklós Ferenc

jun 2017.

Naslovna strana
Oproštaj maturanata Tehničke Škole
O molitvi
Vesti iz lokalne samouprave
Maturanti
Šah
Praznik rukometa u sportskoj hali u Adi
Impresum


Design by VA