Kezdõoldal - Poèetna stranaLegújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - ArhivaLinkek - LinkoviVendégkönyv - Knjiga utisakaE-mail

2017. március

Címoldal
Tavaszi boldogságkeresés
A Műszaki Iskola tanulóinak munkái
A vajdasági magyarság küzdelmei nem hiábavalók
A béke, szabadság és egyetértés jegyében
A hobbija és a szenvedélye a filmezés
Látogatás Ada első újszülöttjénél
Megújult a fűtési rendszer
Koncerttel ünnepli évfordulóját a zenede
Kibontakozó tavasz
Farsangi mulatság bőgőtemetéssel
Tovább folytatni az eddigi munkát
Aki legyőzte a fiúkat
Zselyke és Tamás a legnépszerűbbek
Útmutatások a diákoknak
A marósok a bajnokok
Haza a magasban!
„Gyermekeinknek nagyszüleink örökségét!”
Tánccal ünnepelték a nőnapot
Újabb munkaakciók Moholon
A könyvtár társalapítója lett az MNT
A tervekről egyeztettek a tanácstagok
Események
Önkormányzati hírek
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
Rovarölő szer hagyományos ayurvédikus gyógynövényből?
A földigiliszta (Lumbricus Terrestris)
Sakk
A Potisje nyerte az első kupát
Régmúlt idők valósága
Impresszum

A vajdasági magyarság küzdelmei nem hiábavalók
– hangsúlyozta Szili Katalin Damjanich János emlékműnél tartott megemlékezésen

    A vajdasági magyarság őrizze meg a hitét abban, hogy küzdelmei nem hiábavalók, hangsúlyozta dr. Szili Katalin nemzetpolitikáért felelős miniszterelnöki megbízott március 14-én, kedden délután az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére az Ada főterén található Damjanich János emlékműnél tartott megemlékezésen.

    A Vajdasági Magyar Szövetség, a Millecentenáriumi Emlékbizottság és a Vadvirág Hagyományápoló Kör szervezésében tartott rendezvény kezdetén a Himnusz dallamainak felcsendülése után a Vadvirág Hagyományápoló Kör versmondói és a Pergető tamburazenekar tagjai adtak alkalmi műsort, majd dr. Rusz Radován, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja olvasta fel Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének levelét. Ebben a miniszterelnök hangsúlyozta, mi, magyarok, büszkék vagyunk arra, hogy 1848. március 15-én vértelen forradalommal vívtuk ki szabadságunkat, de még ennél is nagyobb fegyverténynek tartjuk, hogy amikor meg kellett védenünk frissen szerzett jogainkat, egy emberként álltunk talpra. Ahogyan fogalmazott, „hét esztendővel ezelőtt ismét lehetőséget kaptunk arra, hogy újraalkossuk és megszilárdítsuk a magyar nemzet egységének fundamentumát”, majd hozzátette, „az elmúlt években olyan erős és stabil anyaországot építettünk, amely segíteni tudja a Kárpát-medencei magyarság szülőföldön való boldogulását”. Mint írta, „rajtunk múlik, valóra váltjuk-e ’48-as hőseink álmait, büszkén hirdetve, a magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez”.


Dr. Szili Katalin szerint a vajdasági magyarság küzdelmei nem hiábavalók

    Dr. Szili Katalin nemzetpolitikáért felelős miniszterelnöki megbízott ünnepi beszédében a béke, a szabadság és az egyetértés fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy össze kell fogni azokért a célokért, amelyekért csakis közösen tudunk eredményesen síkra szállni. „Kell-e ma is nekünk néhány olyan biztos pont az életünkben, amelyek összekötnek bennünket, amelyek ugyanazt az értékvilágot jelentik mindannyiunk számára? Mi más lehet ez ma is, mint a szabadság, a függetlenség és a nemzeti összetartozás?” – tette fel a kérdést, majd arra iskitért , vajon ma át kell-e értékelnünk ezeket az értékeket, vagy ugyanazt jelentik ma is, mint a márciusi ifjaknak. Ezzel kapcsolatban leszögezte, „meg kell tudnunk őrizni mindazt, ami a nemzeti függetlenségünket jelenti, hogy azt az értékvilágot, amely a magyar nemzet nyelvét, szabadságvilágát, nemzeti identitását öleli fel, tovább tudjuk adni a következő generációknak”. Úgy fogalmazott, az itt élő magyarság maga kell, hogy tudjon dönteni a saját sorsáról, és ehhez Szerbiának kell megteremtenie a feltételeket, ugyanakkor az is fontos, hogy ne Budapestről mondják meg, mi lenne a jó az itt élőknek, hanem maga a közösség határozza meg, miként lehetne olyan feltételeket teremteni, amelyek között az itt élők jól érzik magukat, és nem az elvándorláson, hanem a családalapításon gondolkodnak, hogy száz év múlva is legyen magyar szó Adán, illetve Vajdaságban. Azt kívánta az egybegyűlteknek, hogy minden küzdelmükben legyenek olyan sikeresek, mint amilyen sikeres Damjanich volt a saját küzdelmeiben, majd azzal a kívánsággal zárta beszédét, hogy „a vajdasági magyarság őrizze meg a hitét abban, hogy a küzdelem nem hiábavaló, hiszen az anyaország mindenkor ott áll mögötte”.
    Kalmár Ferenc szomszédságfejlesztésért felelős miniszteri biztos az összefogás fontosságát emelte ki, „nemcsak a nemzeten belül, hanem a nemzetek között is”, hiszen „olyan kihívásokkal áll szemben Európa, amelyeket összefogás nélkül nem fogunk tudni megoldani”. „Az elmúlt majdnem tíz évben Magyarország és Szerbia jó irányba halad az összefogást illetően” – szögezte le, hozzátéve, a gyűlölet sehol sem teremtett értékeket, a megbékélés és az összefogás viszont képes erre. Beszéde zárásaként a szülőföldön való boldogulásnak, illetve az ahhoz szükséges feltételek megteremtésének a jelentőségéről szólt, végezetül azt kívánta az egybegyűlteknek, őrizzék meg magyarságukat itt, Vajdaságban.


A rendezvényen a Vadvirág Hagyományápoló Kör tagjai adtak alkalmi műsort

    Pétervári Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség adai szervezetének elnöke szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet beszédében, kiemelve, csak úgy lehet eredményeket elérni és tetteket véghezvinni, ha a jobbító szándék mögé állva összefogunk, és véghezvitelükben egységesek vagyunk. „A márciusi ifjak példája minket is kötelez. Minden tehetségünket, akaratunkat és legjobb tudásunkat a közösség érdekében az alkotásra, a jobbításra kell fordítanunk. Akkor vagyunk hűek 1848 szelleméhez, ha szembenézünk önmagunkkal, szembenézünk a mai kor kihívásaival, és készek vagyunk nap mint nap keményen megküzdeni ezekkel a kihívásokkal, mégpedig úgy, hogy mindenkire számítunk, aki tiszta szándékkal segít nekünk ebben a munkában” – fogalmazott.
    Gruber Ferenc, a Millecentenáriumi Emlékbizottság elnöke beszédében kiemelte, ha kérdést intéznénk a világ bármely területén élő magyar emberekhez, hogy melyik a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepe, nagy többségük azt válaszolná, hogy március 15., majd hozzátette, ezt az ünnepet a legkülönbözőbb világnézetű emberek is magukénak vallják, ugyanis „március 15. a magyar nemzet szabadságünnepe, ezt a napot mi, magyarok tettük ünneppé, nem örököltük, nem kaptuk, hanem teremtettük”. Leszögezte, „amíg lesz magyar, addig lesz március 15., amíg lesz március 15., addig lesz magyar szabadság is”.
    A megemlékezés zárásaként az egybegyűltek megkoszorúzták Damjanich János emlékművét, amelynél Magyarország Kormánya nevében dr. Szili Katalin és Kalmár Ferenc, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében dr. Rusz Radován, a Magyar Nemzeti Tanács nevében mgr. Hajnal Jenő, Jerasz Anikó és Krizsán Vilmos, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége nevében Bús Ottó és Pék Zoltán, Ada község önkormányzata nevében Bilicki Zoltán és Búcsú Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség adai szervezete nevében Pétervári Attila és Rigó Flórián, a Millecentenáriumi Emlékbizottság nevében Gruber Ferenc, Szabó Szabados Ilona és Tóth László, a Vadvirág Hagyományápoló Kör nevében Varga Lívia és Lajkó Szilvia, a Százszorszép Művelődési Egyesület nevében Nagy Rózsa és Csuzdi Judit, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében pedig Györe Béla helyezte el az emlékezés virágait.

H. A.

mart 2017.

Naslovna strana
Radovi učenika Tehničke Škole
Vesti iz lokalne samouprave
Sindikat ti može pomoći
Šah
Impresum


Design by VA