Kezdõoldal - Poèetna stranaLegújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - ArhivaLinkek - LinkoviVendégkönyv - Knjiga utisakaE-mail

2017. március

Címoldal
Tavaszi boldogságkeresés
A Műszaki Iskola tanulóinak munkái
A vajdasági magyarság küzdelmei nem hiábavalók
A béke, szabadság és egyetértés jegyében
A hobbija és a szenvedélye a filmezés
Látogatás Ada első újszülöttjénél
Megújult a fűtési rendszer
Koncerttel ünnepli évfordulóját a zenede
Kibontakozó tavasz
Farsangi mulatság bőgőtemetéssel
Tovább folytatni az eddigi munkát
Aki legyőzte a fiúkat
Zselyke és Tamás a legnépszerűbbek
Útmutatások a diákoknak
A marósok a bajnokok
Haza a magasban!
„Gyermekeinknek nagyszüleink örökségét!”
Tánccal ünnepelték a nőnapot
Újabb munkaakciók Moholon
A könyvtár társalapítója lett az MNT
A tervekről egyeztettek a tanácstagok
Események
Önkormányzati hírek
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
Rovarölő szer hagyományos ayurvédikus gyógynövényből?
A földigiliszta (Lumbricus Terrestris)
Sakk
A Potisje nyerte az első kupát
Régmúlt idők valósága
Impresszum

Nyelvi figyelő
Egész úton hazafelé…

    „Egész úton hazafelé/Azon gondolkodám, / Miként fogom szólítani/ Rég nem látott anyám…” – mindannyian ismerjük Petőfi Sándor híres versének kezdősorait. Kedves ismerőssel folytatott beszélgetés után egész úton hazafelé én is azon gondolkodtam, hogy miért keveredik napjainkban oly gyakran beszédünkben a fele és a felé szó. A médiában is gyakran hallani hol így, hol úgy. Rokon értelmű szavak lennének, amelyek felcserélhetőek egymással? Érdemes egy kicsit utánanézni a kérdésnek, annak ellenére, hogy mindössze egy ékezetnyi különbség van a fele és a felé szó között.
    Az értelmező szótárak szerint a felé szófajilag névutó, és azt jelenti, hogy valakinek vagy valaminek az irányába, valaminek a környékén, vagy kevéssel valamely időpont előtt. Jól tudjuk ezt mindannyian. Szeged felé megyünk a busszal, Szekszárd felé – ilyen címmel írt egy szép verset Illyés Gyula, estefelé találkozunk valakivel, a Tisza felé megyünk sétálni. Ezzel szemben a fele szó több jelentése közül a leggyakoribb a minden lakodalomban elharsogott nóta szerinti jelentés: „Száz forintnak ötven a fele”, tehát valaminek az ötven százaléka. Ebben a jelentésben használjuk például a „fele sem igaz” szókapcsolatot, ha megsokalljuk, hogy valaki túlságosan elferdíti a valóságot. A fele szófajilag az említett esetekben főnév, és nem névutó, mint a felé.
    Az értelmező szótárak kitérnek arra, hogy a tájnyelvekben fele alakban is használatos a felé névutó. Jelen esetben azonban az a kérdés foglalkoztat, hogy a fenti jelenség a nyelvjárási szokásokon túl mára már a köznyelvben is elterjedt és elfogadott szokássá vált-e, vagy a jelentésbeli eltérések érzékelésének hiányosságaira vezethető vissza, melyhez a mindössze egy vesszőből álló, lényegtelennek látszó különbség nagymértékben hozzájárulhat.
    Más esetekben is kissé elmosódni látszanak a jelentésbeli különbségek a köznyelvben. 7 óra környékén – hallom a tévében. Miért környékén? Miért nem 7 óra körül, 7 óra tájt. 7 óra tájban, vagy a fentebb vizsgált példáink alapján 7 óra felé? Nagyon sok lehetőségünk van, ha egy adott időponthoz közeli időt szeretnénk megjelölni. A környékén, a tájékán – ez utóbbit is hallottam már időre vonatkoztatni – helyre vonatkozik, nem időre.
    Elterjedőben van az idő megjelölésére a magasságában szóalak is. 7 óra magasságában – hallom az egyik tévécsatorna bemondóját. Ez mit is jelenthet pontosan? Nagyjából 7-kor, vagy pontosan 7-kor történt az eset, amiről beszámolni kívánt? Úgy tűnt, hogy választékosnak gondolta a megfogalmazást, de nem volt az. Inkább zavaró, mert nem megfelelő szót alkalmazott az idő megjelölésére.
    A fenti példák abból a szempontból is elgondolkodtatóak, hogy újabban rengeteg gond van a szövegértéssel. Iskolás gyerekek nagyon rossz eredményeket mutatnak a szövegértési feladatokban. Mivel ez újabb keletű probléma, utána kéne nézni, mi okozza ezt. Sok tényezőre vezethető vissza. Egyik oka talán az a jelenség is lehet, amelyre a fenti kis írásban figyeltünk fel. Ha nem a közhasználatban levő jelentésnek megfelelően használunk egyes fogalmakat, akkor egészen pontosan a szöveget sem fogjuk megérteni. Nagyjából kiderül ugyan a szövegkörnyezetből, hogy miről van szó, de csak nagyjából. Így az is lehet, hogy sokszor nem is a szövegértéssel van a gond, hanem a pongyola szóhasználattal, vagyis azzal, hogy nem megfelelőképp használjuk a szavakat.

Hódi Éva

mart 2017.

Naslovna strana
Radovi učenika Tehničke Škole
Vesti iz lokalne samouprave
Sindikat ti može pomoći
Šah
Impresum


Design by VA